Sajnos viszonylag későn derült ki az első forduló programja, így az utolsó héten is sok elintézni valónk volt, többen pár nappal a meccsek előtt kapták meg játékengedélyüket az U12-es csapatba. Egészen fiatal és új összetételű csapattal érkeztünk tehát Nyíregyházára, ahol 2 abszolút újonc játékost avattunk, páran tavaly csak elvétve játszottak meccsen, valamint többeknek ez volt az első U12-es mérkőzése életében. A rutinosabb játékosok, nagyon segítőkészen és példamutatóan fogadták és segítették a kisebbeket, tapasztalatlanabbakat. Azt hiszem ez volt az első „győzelmünk a szezonban”. A „kicsik” pedig, érezhetően magabiztosabbak és felszabadultabbak voltuk fiatal karrierjük (egyik) első mérkőzései előtt és alatt is.

BKG Príma Akadémia Ebes – Szakolyi Zsiráfok

102-2

Ilyen szempontból is szerencsénk volt, hogy első mérkőzésünket, a Szakolyi Zsiráfok ellen játszottuk.

Nem találkoztunk még velük, de a bemelegítésnél látszott, hogy nagyon sok kezdő játékos alkotja kis csapatukat, akik még nem tartanak ott tudásban ahol mi. Így folyamatosan cserélgetve, mind a 12 játékosunk kapott bőven játékidőt és bizonyítási lehetőséget. A rutinosabb játékosaink felvehették a ritmust, a kevésbé rutinosak pedig bőven tudtak magabiztosságot gyűjteni ezen a találkozón. Úgy gondolom mindkét célt többnyire sikerült elérnünk.

A mérkőzés előtt, két, a  körülményekhez képest nehéz, feladatot tűztünk ki. Ne kapjunk mezőnykosarat a meccsen, illetve a csapat minden tagja szerezzen legalább 1 pontot a mérkőzésen.

Ezt gyakorlatilag egy hajszál híján sikerült elérni, hisz 2 (!!) pontot kaptunk összesen büntetőkből, valamint az egyébként rendkívül bátran és vagányan játszó Bálint kivételével mindenkinek sikerült pontot szereznie, itt jó volt látni, hogy a többiek mennyire biztatták, segítették őt ezen cél elérése érdekében. A végeredménye 102-2 lett a javunkra. 

BKG Príma Akadémia Ebes – Zsákoló Zsiráfok

70-55

A második mérkőzésen keményebb dió várt ránk, hisz a hazai csapat, a Zsákoló Zsiráfok csapata várt ránk, akik egy szorosabb mérkőzésen verték meg a Hajdúböszörmény gárdáját. 

Tudtuk, hogy bármennyire is jobbak vagyunk a Zsákoló Zsiráfok otthonában mindig nehéz játszani és nyerni. A mérkőzés előtt megbeszéltük a gyerekekkel, mire és kikre kell, illetve pont, hogy “nem kell figyelni”. Szerencsére a megbeszélteket betartva, rendkívül fegyelmezetten, sportszerűen játszottak és viselkedtek az egész mérkőzésen. Ennek (is) köszönhetően, gyakorlatilag végig vezetve tartottuk kézben a mérkőzést. Csak és kizárólag magunknak és a sok-sok kihagyott könnyű helyzetnek köszönhettük, hogy az elején még viszonylag szoros volt az eredmény, illetve a harmadik negyed második felében, mintha bedeszkázták volna a gyűrűt és hagytuk ismét 10 ponton belülre kerülni ellenfelünket.

Ennek ellenére a győzelem egy percig sem volt kérdéses, a negyedik negyedben ismét mi diktáltuk a tempót és sikerült 15 pontos előnyt felépíteni és megtartani. 

A végeredmény 70-55 lett a javunkra, így mi kerültünk egy csoporttal feljebb a következő fordulóra.

Tomi, Szabi, Balázs, Kristóf, Emil és Enci képviselték a „sokat megélt” vonalat, mindkét mérkőzésen ők voltak a húzó embereink. Tomi különösen a második mérkőzésen volt elemében, és végre megmutatta oroszlánkörmeit és abszolút vezére volt a csapatnak. A befejezéseken, és a határozottságon azonban még mindig van mit csiszolni! 

Szabi mindkét mérkőzésen támadásban és védekezésben is nagyon szép számokat hozott. Példamutató viselkedés és játék. Legalacsonyabbként a mezőny egyik legjobb lepattanózója volt, az élményszámba menő labdaszerzései mellett. Nála is a sok kihagyott ziccer rondít bele az összképbe.

Balázs és Kristóf ismét megbízhatóan termelték a pontokat, nagyon jó volt látni, hogy egyre okosabban és többet passzolva játszanak, mindkettejük sokoldalúbb játékot nyújtottak, mint az eddigiekben. Védő oldalon is nagyon igyekeznek, mindkettejükön látszik a sok edzésmunka, erősítés és futás. Természetesen náluk is a számtalan kihagyott üres ziccer róható fel „a másik oldalon”.

Emil ismét az egyik legmegbízhatóbb játékosunk volt,  jól lepattanózott, szépen termelte a pontokat (ő is 10 pont felett szerzett mindkét meccsen)  és nagyon szépen megoldotta azokat a feladatokat amiket kapott tőlünk, ha a dobásoknál  jobban használná a palánkot, akkor még jobb számokat tudna hozni. 

Enci ismét az ellenfél legponterősebb játékosát fogta, és nagyon szépen dolgozott védő oldalon. Támadásban pedig végre nem csak a bedobásokból dolgozott gyönyörűen, hanem játék közben is sokkal ponterősebben játszott, bátrabban és többet vállalt és csinált magának helyzeteket. Sajnos a második mérkőzésen, ő is rengeteg sima ziccert hibázott, ezért nem érte el a 10 (vagy akár a 20 pontos határt).

Barni, és a fiatal, de több rutinnal rendelkező Marci is biztos pontjai voltak a csapatnak, nem sokat pihentek a meccseken. Védekezésben mind a ketten odatették magukat, hajtottak kapartak ami mindig egy szuper alap! Ráadásul mindketten szép kosarakat szereztek a meccseken, jelezve, hogy lehet rájuk számítani. Mindkettejüknek azonban jobban kell koncentrálni, jobban kell figyelni az utasításokra feladatokra, mert gyakran be-be „alszanak”. Ez azonban olyan dolog amit simán „ki lehet nőni”.

A Bálint, Csani, Kori és Árcsi fiatal mag pedig minden dicséretet megérdemel. Bálint néhány fordulón játszott tavaly U11-ben, Csani egyszer játszott éles meccsen, Kori és Árcsi pedig abszolút ”újoncok” voltak a csapatban. Mindhárman, rendkívül fegyelmezetten, megbízhatóan és már-már meglepő magabiztossággal tették a dolgukat és amit kértünk tőlük. Szép védekezések, szép kosarak, fontos szerzett labdák, éles helyzetben is megbízható teljesítmények jellemezték a fiatalok játékát. Bálint az izgalmas második meccsen, messze-messze eddigi legjobb meccsét játszotta. Csani igazi rutinrókaként hajtott, védekezett és szerzett kosarakat. Kori pedig elképesztő magabiztossággal, és keménységgel szállt be mindkét meccsen, rengeteg hasznos megmozdulással kiegészítve. Árcsi, csak az első meccsen kapott lehetőséget, de már itt is megmutatta csupaszív hajtós játékát!

Összességében, egy hasznos és eseménydús első fordulón vagyunk túl, ami megmutatta, hogy szerencsére bátran lehet nyúlni a fiatalokhoz szükség esetén, látjuk, hogy hol tartunk, min kell dolgozni és különösen odafigyelni. Ez még az út eleje, nagyon motiváltan várjuk a következő fordulókat, dolgozunk tovább, és szeretnénk nagy dolgokat elérni ebben a szezonban.