A tavalyi szezont az U11 bajnokságban hosszú és sikeres menetelés után a „B” csoportban zártuk, nagyon vártuk tehát, hogy a menetelésünket az U12-ben idén tovább folytathassuk, és álmunkat, hogy az „A” csoportba jussunk, most megvalósíthassuk.

A csapat összetétele több ponton változott tavaly óta: az újonc Sereg Gábor, és Horváth Zsombor mellett, az U11-ből 2 tehetséges játékos (Veresegyházi Miki, Kozák Boti) is a csapatba került. Rajtuk kívül egy magas, és ígéretes játékossal is bővült a keret: Kákonyi Márkóval, aki Csepelről igazolt hozzánk.      

Első mérkőzésünket a Herceghalmi tigrisekkel kezdtük. Az első negyedben mindkét csapat részéről érezhető volt a kezdeti idegesség, kapkodás. Az ellenfél egyik igen ügyes játékosát nem tudtuk kellőképpen kikapcsolni, így az első percekben elhúztak néhány ponttal. Pár perc elteltével viszont sikerült megnyugodni, és rendezni a sorokat, és a hátrányt ledolgozva a negyed végére 2 pontra feljöttünk (12-14). A 2. negyedben nagy fölényben játszottunk. Igazán élvezetes játékkal, fegyelmezett, jó védekezéssel, és összjátékkal hamar átvettük a vezetést, és a negyed végéig egyre csak növeltük az előnyt (24-6). A félidőben a büntetőink is jobban sikerültek 2-vel, így viszonylag  megnyugtató előnnyel, 40-22-vel fordultunk. A második félidő képe hasonlóan alakult, mint az elsőé. A 3. negyedben az ellenfél 7-es számú játékosa szerezte a csapatuk pontjainak 90 százalékát 1-1-ből, amire nem mindig tudtunk válaszolni, emiatt 4 ponttal közelebb kerültek hozzánk (15-19), de a 4. negyed Veresegyházi Matyi vezérletével és persze a többiek lelkes, és önzetlen játékának is köszönhetően ismét a mienk lett (17-14). A vége 72-55. Külön öröm számomra, hogy ezen a mérkőzésen ellentétben az ellenfél „1 emberes” csapatával, nálunk szépen megoszlottak a dobott pontok a játékosok között, és minden egyes játékos hozzá tudott tenni a sikerhez. Tetszett, hogy a húzó emberek is összjátékra törekedtek, még ha néha hiba is csúszott az átadásokba, és egyéb lépés- illetve labdakezelési hibák is előfordultak. 

A DMTK elleni második meccset is nagyon várta a csapat. A győzelmen felbuzdulva és az „A” csoportba való feljutás reményével telve, a fárasztó első meccs ellenére a pihenőben igencsak túltengett az energia a gyerekekben, amiből szerencsére  a mérkőzésre is jutott. 🙂  Kicsit megvariáltuk az ötösöket, hogy más játékostársak is összeszokhassanak, illetve, hogy Nagy Ágo hiányát pótoljuk az 1. ötösből. A gépezet szépen beindult, és lényegében már ebben a negyedben eldöntöttük a mérkőzés sorsát (20-4). A 2. negyed már kiegyenlítettebb volt (11-11), itt mindkét oldalon több hibával játszottak a csapatok, de a félidei büntetőket követően sikerült tovább növelni az előnyt 5 ponttal, így 37-16-os eredménnyel fordultunk. A második félidő itt sem hozott lényegi különbséget a játék képében, sőt még tovább növeltük a különbséget. A 3. negyedet 16-6-ra, míg a 4.-et 14-6-ra hoztuk, így alakult ki a 67-28-as végeredmény, ami azt jelentette, hogy az álmaink megvalósultak, és a továbbiakban a bajnokság legjobb csapatai között, az „A” csoportban szerepelhetünk. Óriási dolog, és hatalmas gratula az egész csapatnak és szüleiknek is, akik maximálisan támogatják a csapatot, és segítik a munkánkat!!!. Remélem, ez az eredmény további lökést ad majd nekünk, és az álmainkat tovább szőhetjük…   Kiemelném még Sereg Gabi és Veresegyházi Miki várakozáson felüli teljesítményét, akik életük első mérkőzésén nagyon bátran és vállakozó szellemben játszottak. A fél éve kosárlabdázó Gabi 16, míg a 2012-es születésű Miki 10 pontot szerzett a 2 meccsen összesen, és védekezésben is igen hasznosak voltak.   

 A pozitívumok mellett azért ejtsünk szót a hibákról is, és az ebből levonható tanulságokról:   Egy-egy esetben gyorsabb, pontosabb passz lett volna indokolt. A labdavezetés közben fel kell nézni, és látni kell a társakat, ez most sokszor késve történt, ebben javulni kell. A palánk alatti dobások nagy része még kapkodó, és nem megfelelő egyensúlyi helyzetből történik, illetve a sarkazást nem mindig megfelelően kivitelezzük, a labdát nem tartjuk távol a védőtől, emiatt a passzokba, dobásokba bele tudnak érni. Többet kell a dobó- és passzcseleket is alkalmazni, ami helyzetet teremthet a „tiszta” passzokra és dobásokra. Az add- és fuss játékot nagyobb tudatossággal kell végeznünk, a támadók gyakran nem tudják, merre mozogjanak a támadásban, a befutási irányokat meg kell tanulnunk. Rá kell állnunk hamarosan az 5-szöges felállásra, ahol mindenkinek nagyobb területe lesz a játékra, és mindenki tudja majd a helyét a támadásban. Védekezésben meg kell tanulni a lendületből érkező játékosok elleni védekezés (close out) módját (taposó lábmunka, behátrálás, sebesség fokozatos felvétele, védő távolság fokozatos csökkentése, terelés), hogy ne tudjanak ilyen könnyen elmenni mellettünk a gyorsabb játékosok sem. Ezek a leglényegesebbek, de persze technikailag is és más téren is tovább kell fejlődnünk. Mindezzel együtt maximálisan elégedett vagyok a mai teljesítményünkkel, megtettünk minden tőlünk telhetőt. Bravó srácok! Csak így tovább! 🙂  (Kása Péter edző)

A teljes mérkőzések az alábbi linkeken visszanézhetők:

Herceghalmi Tigrisek – BKG-PRIMA Szigetszentmiklós

DMTK – BKG-PRIMA Szigetszentmiklós