Idei utolsó junior meccsünkre az MTK otthonában került sor. A találkozó számunkra bírt inkább téttel, egy győzelem esetén már egy fordulóval a vége előtt biztosíthattuk továbbjutásunkat a regionális csoportból. Mint a címből is kiderül, ez sikerült! ☺
A meccset nem kezdtük ezúttal jól, kellett néhány perc míg felpörgött a csapat. A kezdeti pár pontos hátrányt a negyed végére egy hajtós, lendületes időszakkal (4-20) sikerült megfordítani.
A második játékrészben ha növelnünk nem is, tartanunk sikerült az előnyt. Felváltva estek a pontok, nekünk fokozatosan állt össze a védekezésünk, míg a támadójáték ezúttal a szokottnál kicsit szürkébb volt, inkább egyéni villanásokból voltunk eredményesek. Szerencsére ezek viszont mindig jókor jöttek, így a játék képe alapján reális, 28-36-os állással vonultunk pihenőre.
A második félidő sem hozott igazi változást, közepes játékkal őriztük előnyünket, hátul hoztunk inkább átlag felettit (bár a csapat az 5 meccses győzelmi szériája során nyújtott folyamatos magas szintű védekezésével lassan kiharcolja, hogy ez legyen az elvárható szint). Amikor a meccs akár éles is lehetett volna, emelni tudtunk a teljesítményünkön mindkét térfélen. Több jó megmozdulással, a fáradó ellenféllel szembeni labdaszerzésekkel, indulásokkal közel húsz pontos előnyt harcoltunk ki a negyedik negyed közepére. A meccsen végül mindenkit pályára tudtam küldeni és stabil, ezúttal nem kiemelkedő játékkal, masszív védekezéssel 18 pontos győzelmet arattunk (46-64).
Az utolsó meccsünktől függetlenül továbbjutottunk ebből a csoportból, és az országos „B” döntő eléréséért szállhatunk harcba jövőre. Ez nagy tett, amihez mindenkinek gratulálok. Külön öröm, hogy minden mérkőzésen más-más játékosok tudnak előlépni és extra teljesítményt nyújtani, továbbá azt is jó volt látni, hogy a játékosok bíztatták egymást és tudtak örülni a másik ügyes játékának. Respekt és köszönet! – Szatmári Ákos edző
