Elsőként a DMTK csapatát fogadtuk kedden a Batyiban. A mérkőzés bár az eredményből ítélve a kívülállónak könnyűnek tűnhet, mégis az 1. és a 3. negyedben meggyűlt a bajunk az ellenféllel, akik tisztességesen küzdöttek, de leginkább saját magunkkal, mivel annyi kimaradt ziccerünk volt, amivel egy másik meccset is meg lehetett volna nyerni. Minden negyedben voltak szép jeleneteink, de a 2. és 4. negyed hozta azt a teljesítményt, ami igazán elvárható volt, és sokkal kevesebb hibával játszott a csapat. Az összjáték és csapatmunka tekintetében nem volt gond, és azért szerencsére nagyon izgulnunk nem kellett a végén. 🙂 A végeredmény 81-32 lett. Gratulálok a győzelemhez!
A második meccsünk vasárnap volt Albertirsán. Ez volt az utolsó mérkőzésünk az alapszakaszban, és ismerve az erőviszonyokat, a célunk kötelező győzelmen kívül a gyakorlás, és a felszabadult játék élvezete és a közönség „kiszolgálása” volt. Azt kell mondjam, nagyon tetszett, amit láttam, mert a remek, összeszedett támadójáték és fegyelmezett védekezés mellett olyan egyéni megvillanásokat is láthattunk, ami igen biztató a jövőre nézve, függetlenül attól, hogy ez egy könnyű mérkőzésen történt. A meccs végére a süti is összejött (133-26), illetve a Mekizés, úgyhogy tényleg egy öröm vasárnapot élhettünk át. 🙂 Az azért fontos, -és erre ezúton is szeretném felhívni a játékosok figyelmét, hogy egy ilyen mérkőzés után továbbra is maradjon meg az alázat az edzésmunkában, és ne higgye senki, hogy a tudása már elegendő!
Arra készüljünk hogy az alapszakasz bajnoki cím után, -amit méltán érdemelt ki a csapat-, a nehezebb ellenfelekkel szemben is jól kell teljesíteni, mert lesznek még nehéz meccseink! Gratula a győzelemhez! Szép volt fiúk!
